KÖNYV AJÁNLÓ

 2014. 12. 12.

Előlap k 300Saját kiadásunkban megjelent

Molnár Tibor József

A MAGYAR ÁLLAMVASUTAK 328-AS SOROZATÚ GŐZMOZDONYAI

c. könyve.

Szerzőnk a MÁV egyik legjellegzetesebb, a magyar gőzmozdonyépítés egyik legsikeresebb, legnagyobb arányban és leghosszabb távon használt 2-C tengelyelrendezésű gyorsvonati mozdonysorozatáról, az egykori magyar mérnöki tudás egy kiemelkedő alkotásáról kíván egy méltó történeti emlékkönyvet a magyar vasútbarátok és a gőzmozdonyok iránt érdeklődők kezébe adni.

A 360 oldalas, A4 méretű kötet tizenegy fejezetben ad átfogó képet a mozdonysorozat életútjáról. Ismerteti megjelenésének előzményeit és körülményeit, szerkezeti felépítését, fontosabb alkatrészeit, műszaki megoldásait, jellemzőit és adatait (utóbbiakat a történeti hűség érdekében az egykori gőzmozdony korszakban használt műszaki mértékegységek használatával), jelleg- és szerkezeti rajzokon szemlélteti a mozdony részegységeit.

Terjedelmes fejezetekben foglalkozik a sorozat szerepével és történetével a második világháború előtt, alatt és után. A tanulmányozott írásos dokumentumok (melyek közül néhány alkalmasat illusztrációként is felhasználtunk) feldolgozása nyomán betekintést ad a sorozat szolgálatának mindennapjaiba, időrendben haladva ismerteti a fél évszázadnál is hosszabb alkalmazása során történt jelentősebb üzemviteli eseményeket, valamint azok fejleményeit, szükség szerint a háttérben állt történelmi körülményekre is kitér. Részletesen tárgyalja a sorozaton folytatott fontosabb kísérleteket, fejlesztéseket és korszerűsítéseket (pakura-tüzelés, csillagfúvók, víztisztítók stb.), valamint az ezek alapján megvalósított konstrukciós módosításokat és újítási megoldásokat.

A kötetben számos védett, és eddig sehol nem publikált képet is tartalmazó, páratlan értékű, rendkívül gazdag historikus képanyagot teszünk közzé, melynek minőségét igyekeztünk a kor színvonalának megfelelő eszközökkel és módszerekkel a lehető legegyenletesebbé tenni.

A kötet összeállításánál két fontos szempontot követtünk; a járműsorozattal kapcsolatos események rendelkezésre álló eredeti dokumentumainak felhasználásával egyfelől a történeti hűségre, míg a tartalom szerkesztésénél alkalmazott elvekkel az áttekinthetőségre, és a folyamatos olvashatóságra törekedtünk.

Könyvünk tartalmának és képanyagának összeállítását olyan jeles közreműködők és egyesületi tagtársak segítették, akiknek szaktudása és odaadása nélkül az nem születhetett volna meg. Itt külön is meg kell említenünk Dr. Csiba József, valamint tagtársaink közül a korábban megjelent 324-es könyv szerzői, Kirchner Attila, Tóth Sándor és Villányi György, valamint természetesen Bárdos Imre, a magyar vasút jeles balesettörténésze nevét, aki kötetünk tartalmát a sorozat példányait ért baleseteket ismertető terjedelmes fejezet összeállításával és rendelkezésünkre bocsátásával gazdagította. Közreműködőinknek és támogatóinknak, akiknek nevei a kötetben megtalálhatók, ezúton is köszönetet mondunk minden segítségért.

Megrendelés mgve [kukac] freemail pont hu, vagy mgvegyesulet [kukac] gmail pont com mailcímeken.

Nem budapesti megrendelők részére postai utánvétellel is elküldjük, melynek díja 8.000 Ft vételár + postaköltség. 

† SOLTÉSZ JÓZSEF 1956-2014

2014. 02. 12.

Megrendülten értesítjük egyesületünk tagságát, és mindenkit, aki ismerte, szerette és tisztelte, hogy

SOLTÉSZ JÓZSEF 

okleveles építőmérnök,

a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vasúti főmuzeológusa, 

egyesületünk alapító és elnökségi tagja, 2014. február 12-én, életének 58. évében elhunyt. 

soltesz jozsef


gyaszjelentes k3


Soltész József hazánk vasúti közlekedéstörténetének egyik legrangosabb szaktekintélye volt. Páratlan szaktudását, ismeretanyagát a magyar közszolgálati médiánál is számon tartották, tematikus műsorainak rendszeres szereplőjeként az egész ország ismerte.

1956-ban született Miskolcon. 1980-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának vasútépítő szakán, ám a vasúttörténet iránti vonzalmában és elkötelezettségében nem csekély szerepet játszott, hogy felmenői között erdélyi vasutasok is voltak.

Soltész József 1996-ban lett a Közlekedési Múzeum, főmuzeológusa, de a vasúttörténet iránti érdeklődése és azzal kapcsolatos tevékenysége évtizedekkel korábbi kezdetekre nyúlik vissza, a múzeum 1966-os újranyitásától kezdve kísérte figyelemmel annak kiállításait és a vasút fejlődését.

Muzeológusi tevékenysége során számos vasúti járművet (elsősorban gőzmozdonyokat) bemutató kiállítást rendezett, páratlan tudását hazai és nemzetközi konferenciákon a magyar mozdonyok történetét ismertető előadások útján terjesztette, a szakterületet aktív publikációs tevékenységével népszerűsítette. Csak néhány példa: 

 - Magyarország Mozdonyai (Gőzmozdony fejezet, Indóház Kiadó/2007) 

 - Így utaztunk anno (Vasút c. fejezet, Kossuth Kiadó/2007) 

 - A Közlekedési Múzeum évkönyvei; XI-XIV. 

 - Vasúthistória évkönyv (A Magyar Központi Vasút első mozdonyai c. rész, MÁV/2011), 

 - Az Orient Expressz története 

 - Vasút és Modell - száznál több cikk 1998-tól 

 - Indóház - számos cikk 2006-tól 

Munkásságát 65 színvonalas és sikeres kiállítás fémjelezte. Csak néhány példa: 

 - 125 éves az Orient Expressz 

 - A szabadságharc vasútja 

 - Magyar Középponti Vasút 

 - 200 éves a gőzmozdony 

 - 100 éves a Kandó mozdony 

 - 150 éves a Tiszavidéki vasút (vándorkiállítás) 

 - 150 éves a Déli vasút (vándorkiállítás) 

A gőzmozdonyok és a vasút XIX. századi történetének kutatása, valamint a múzeum 1:5 méretarányú vasúti járműmodell gyűjteményének gondozása tevékenységének ugyancsak egyik legjelentősebb részét képezték. A 2000-ben megnyitott Magyar Vasúttörténeti Park közel hetven járművének korhű felújítása és kiállítása szakmai támogatásával valósulhatott meg. A MÁV 424,001-es pályaszámú gőzmozdonyának sikeres visszaszerzése a horvát vasúttól, majd annak felújíttatása és kiállítása a Közlekedési Múzeum mellett, alapvetően az ő érdeme volt.

Tevékenyégéért a MÁV 2006-ban Magyar Vasútért emlékéremmel tűntette ki. 

Soltész József több egyesület tevékenységében is rész vett: 

 - Magyar Vasútbarátok és Vasútmodellezők Országos Egyesülete 

 - Közlekedéstudományi Egyesület 

 - Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 

S végül, de nem utolsósorban egyesületünk, a Magyar Gőzmozdonyokért és Vasútért Egyesület egyik alapító és elnökségi tagja volt. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy egyesületünk Soltész József nélkül nem is jöhetett volna létre. Ő volt az a kulcsember, aki az egyesület szerveződésének környezetét biztosította, azt odaadásával és szaktudásával megalapozta, működését pedig mindenkor legjobb tudásával támogatta. 

Soltész József helyének megüresedése egyesületünk számára rendkívül fájdalmas veszteség. Nem csak szerény, rokonszenves lénye fog hiányozni, tiszteletre méltó szaktudása, útmutatása legfeljebb helyettesíthető lesz. Pótolható aligha…

Emlékét méltóan őrizzük!  

Ehelyütt azt két olyan médiaszereplésével idézzük fel, amelyek létrejöttében személyes kapcsolataink is szerepet játszottak, ezért számunkra különösen értékesek: 

m1 - „Anno” c. filmsorozat, 7. rész / 2011  video ikon 
Zugló TV - Riport a Közlekedési Múzeum egy időszaki kiállításán / 2007  video ikon


A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum megemlékezése web page

Az Indóház Vasúti Magazin megemlékezése

A hitvesi búcsúztató a Vasút&Modell hasábjain

Megújult a 275,020 a Pécsi MÁV Igazgatóság udvarán

100 01182013. 07. 13.

Az országban megalakulásunk óta számos szobormozdony állagmegóvó felújítása történt meg a mi tevékenységüktől függetlenül is, amelynek magunk is rendkívül örülünk és hisszük, hogy az ez irányú tevékenységet folytató vasútbarátainkra egyesületünk működése is ösztönzően hat.

Különösen örülünk azonban annak, hogy 275,020 (ex 22,020) állagmegóvó felújítására is sor került, mivel a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Pécsi Területi Központjával a 2011-es Siófoki és a 2012-es Somogyszobi mozdonyfelújításaink során igen jó kapcsolatunk alakult ki.

A MÁV Pécsi Területi Igazgatóságának udvarán kiállított "nyalóka" állagmegóvó felújítási munkáit a MÁV-GÉPÉSZET dombóvári Járműfenntartási Központ pécsi részlegének munkatársai - Berghammer Vilmos, Hencz László, Kumli Tibor és Szeidl János urak - végezték el. Munkájukhoz az MGV részéről is köszöntet mondunk és ezúton is gratulálunk hozzá! Minőségét az itt látható képek bármely kommentárnál jobban ecsetelik. Eredménye közös örömünk!

A képeket és az alábbi cikket az igazgatóság forgalmi szakértője Pókay Zoltán úr bocsátotta egyesületünk rendelkezésére, melyet örömmel teszünk itt közzé:


100 0139 1Megújult a „nyalóka” a pécsi igazgatóság kertjében

A Magyar Királyi Államvasutak 1913. évi 35. számú Hivatalos Lapja szerint 1913. augusztus 1-én Lőrinczbányai Littke Jenő (addig Budapest balparti üzletvezető-helyettes) vezetésével felállíttatott a pécsi központú üzletvezetőség.

A 100 éves évfordulóról egy ünnepség-sorozattal emlékezünk meg, melynek első állomása az igazgatósági épület parkjában lévő gőzmozdony, mint kiállított tárgy, felújításának avatása, a Vasutasnap jegyében, 2013. július 11-én megtörtént.

A kiállított tárgyként ma is szolgálatban lévő mozdonyt a MÁV szerkesztési osztályával közösen a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, ismertebb nevén a MÁVAG Kőbányai úti gyárában tervezték.

A 22-es sorozatú két kapcsolt kerékpárú, túlhevített gőzű, ikergépezetű szertartályos mozdony, másodrangú mellékvonalakra készült. Az államosított, illetve MÁV-kezelésbe került helyi érdekű vasúti mozdonyok felváltása volt a fő feladata, később állomási tolató mozdonyként is használták. Teljesítménye 290 LE, sebessége 65 km/h, szolgálati tömege 36 tonna, vízkészlete 4 m3, a tüzelőanyag-készlet 1,33 m3. 1928-tól 1940-ig gyártották hazánkban, összesen 148 db készült a MÁV megrendelésére, továbbá 13 db a Jugoszláv Államvasutak részére. Később a licencet is megvásárolták, a Slavonski Brod gépgyár további 22 hasonló mozdonyt épített. MÁV sorozatjelüket 1956-ban 275-re változtatták. Beceneve: nyalóka.

100 0122A területi trakciós munkatársaink birtokában lévő mozdony-nyilvántartási könyv szerint az eredetileg 22.020 pályaszámú mozdonyt a MÁV Gépgyár szállította, Dombóváron 1928 szeptember 7-én került állomásításra. 1931-ben Kaposvárra került, onnan 1934-ben Pécsre. 1945. április 6-án – idézem a bejegyzett szöveget – „összeomlás után került a fűtőházba”, Nagykanizsán. További sorsa 1947-től Dombóvár, 1955-ben újra Pécs, 1959-ben ismét Dombóvár, 1970-től 1973-ig Veszprémkülső. Végső honos állomása ugyanaz lett, mint a legelső, tehát Dombóvár. Számtalan átalakítás, kazáncsere, fővizsgálat után utolsó főjavítását 1974-ben Debrecenben kapta. 1975-ben még 240 tolatási óra teljesítményt produkált. Az utolsó javításáról a bejegyzés 1976. május 26-i keltezésű.

A felújításban 4 fő vett részt, mintegy 150 munkaórában. 60 liter alapozó és festék, 15 liter hígító, tapaszok, ecsetek, rengeteg csiszolópapír fogyott. A hegesztő- és csiszoló gépek zaja, a por és a szabadtéri időjárási körülmények, no meg az egyidejűleg folyó épület- és falfelújítási munkák tették még nehezebbé tevékenységüket. A renoválás csodálatosan sikerült, meg kell említenünk nevüket: Berghammer Vilmos, Hencz László, Kumli Tibor, Szeidl János, valamennyien a MÁV-GÉPÉSZET dombóvári székhelyű Járműfenntartási Központ pécsi részlegének munkatársai.

100 0153Szeretett gőzösünk újra fénypontja lett a kertnek, melyet ingatlanosainknak sikerült ismét parkká varázsolniuk. Nem csak nekünk, az itt dolgozóknak és az ide érkező ügyfeleknek lett újra jóérzés, pozitív első benyomás hozzánk bejönni, de bizonyára újra népszerű lesz a park a városlakók, a Pécsre érkező vendégek, turisták, vasútbarátok, unokák - nagyszülők számára is, sőt újra fotóhelyszínné válik jegyespárok, csoportképek és portrék készítéséhez.

Pécs, 2013. július 11.
Pókay Zoltán Pécsi Területi Igazgatóság, forgalmi szakértő

A Pécsi Napilap cikke web page

In Memoriam BALÁZS JÓZSEF

2013. 01. 01.

Ezúton is tudatjuk mindenkivel, aki ismerte, szerette és tisztelte, hogy 

emelt fővel viselt hosszas betegség után, életének 64-edik évében, 2012. december 31-én elhunyt

Balázs József

nyugalmazott MÁV főmozdonyvezető.

bj k 

Balázs József a MÁV egyik legelhivatottabb és legismertebb mozdonyvezetője volt. Sorsa a múlt rendszerben jellegzetes magyar mozdonyvezetői sors: a vasút szolgálatának szentelt élet és az annak oltárán feláldozott egészség. Mindemellett azon utolsó maroknyi, letörhetetlenül lelkes gőzösvezér egyike volt, akik a menetrendszerű gőzvontatás dicső korszakának visszatapsolt ráadását jelentő nosztalgiaüzem beindítását a 80-as években önkéntes munkájukkal nagymértékben elősegítették. Szaktudása kamatoztatása útján két mozdony, a 341,012 (ex. 1026) és a 424,009 feújításában játszott vezető szerepet. A magyar gőzvontatás emlékeinek megőrzése terén ezzel elvitathatatlan és alighanem felülmúlhatatlan érdemeket szerzett. Ezt követően a 90-es évek elejéig még a hivatalos MÁV menetrend szerint közlekedtetett nosztalgiavonatok élén legtöbbször bevetett 424,009 állandó vezére lett, amely életének talán legszebb napjait, pályafutásának pedig a csúcsát jelentette.

Balázs József sajnos nem lehetett egyesületünk regisztrált tagja. Ennek egyszerű, de nagyon komoly oka volt: egészsége sajnos már megalakulásunk idején sem tette lehetővé, hogy csatlakozzon hozzánk, pedig nemcsak, hogy elsőként szeretett volna, egyesületünk létrehozásának is egyik megálmodója volt.

Mindörökké Tiszteletbeli Tagunk marad!

A videótárunkban is megtalálható

"...ki a gőzöst igazítja"  video ikon 

c. filmünk forgatása idején nem először csillant meg végleges felépülésének bíztató reménye, ám röviddel ezután kellett szeretett felesége váratlan elvesztését is feldolgoznia... E portréfilm elkészítését, melynek célja a nem mindennapi vasutas hivatásszeretet bemutatása volt, egyesületünk filmes tagjai 2009-ben határozták el. Rendezését a Zugló TV szíves támogatásával és stábjának segítségével tagtársunk, a TV főszerkesztője, Fekete Csilla vállalta.

Az alábbi rövidfilm, mely már az emlékére készült, a "...ki a gőzöst igazítja" mintegy posztumusz függeléke.

Rekviem egy mozdonyvezetőért  video ikon


Szolgálják e filmek Balázs József és 424,009, valamint a menetrendszerű gőzvontatás emlékének méltó megőrzését!

További cikkeink...